Judyt, balesete után az orvosok azzal nyugtatták: bár fájdalmas terhességre kell készülnie, képes lesz kihordani egy gyereket.

Tizenegy éve csodaszámba ment, hogy Judy életben maradt: minden arccsontja megrepedt, a szájpadlása leszakadt, eltört a bal csuklója, a szeméremcsontja, mindkét lapockája, válla, csípőcsontja, illetve a bal oldalon az összes bordája, amelyek átszúrták a tüdejét is. Hatalmas lelkierejének és akaraterejének köszönheti, hogy felépült. Akkor elmondta azt is, hogy az orvosok megnyugtatták: bár fájdalmas terhességre kell készülnie, képes lesz kihordani egy gyereket.

– A medence- és a szeméremcsontom törése miatt nem biztos, hogy fájdalommentesen tágul a méhem. Elképzelhető, hogy fizikailag megterhel a baba növekedése, esetleg hosszú hónapokra ágyhoz leszek kötve. De nem félek, nekem bármennyi kínt megér mindez, mindent kibírok a kisbabámért – mondta korábban, amikor még csak remélte, nem bünteti meg még azzal is a sors, hogy elveszi tőle a gyermekáldás boldogságát. Most, hét hónapos terhesen már nem a fájdalmak miatt aggódik, hanem azért, hogy egészségesen, és ne a vártnál hamarabb érkezzen meg kislányuk, Maya.

Forrás: hot!

– Túléltem egy autóbalesetet, ami után arra készültem, hogy soha többé nem lehet majd gyerekem – meséli. – Az élet legnagyobb ajándéka, hogy harmincöt évesen nekem is megadatik, hogy anya legyek. A korom miatt persze elképzelhető, hogy a vártnál hamarabb érkezik a bébi, a balesetem miatt pedig majdnem biztos, hogy császárral születik. De nemcsak ezért nem terhelhetem a csípőmet erőlködéssel, hanem azért sem, mert van egy velem született csípőrendellenességem, és félő, hogy szétcsúsznának a csontjaim. Szerencsére nem vagyok egy parázós alkat, a szüléstől sem félek, hiszen annyi mindent megtettem ezért a terhességért. Inkább azért imádkozom, hogy egészséges legyen a baba.